Termékek Menü

Kormorán kártétel: akár 30 tonna hal naponta!

Smart Fishing
2018. 03. 07. 10:03:19

A FŐHESZ egy remek összefoglalót készített a hazai kormorán helyzetről, melynek summázata igencsak elkeserítő. A legfontosabb részleteket szeretnénk mi is megosztani.

Kárókatona vs. halállomány!

Elöljáróban szeretnénk leszögezni, hogy szövetségünknek nem szándéka, és célja a kormoránok teljes kiirtása, az állatok indokolatlan elpusztítása, ellenben az ellenük való védekezést, az állomány nagyságának szabályozását rendkívüli módon szükségesnek tartja. Különböző internetes felületeken éles vitákat, véleményütköztetéseket olvashattunk az elmúlt időszakban. Szövetségünk nem kíván állást foglalni semelyik vélemény mellett, vagy ellene. Halgazdálkodóként törvényi (2013. évi CII. Tv. 8-10.§.) kötelességünk a halállomány védelme, és ennek érdekében az azt veszélyeztető gerinces állatfajok elleni védekezés.

A törvényi előírások betartása mellett a szervezetünk által kezelt 1630-1708 fkm. közötti Duna szakaszon február hónapban kormorángyérítést végeztünk. A gyérítés eredményeként 44 madarat sikerült elejteni. A gyérítés szükségességét a fajt jól ismerőknek nem kell bizonygatnunk. Kevesebb ismerettel rendelkezők részére viszont készítettünk egy ismertetőt, ami bemutatja, mit érdemes tudni ennek a madárnak az életéről táplálkozásáról és kártételéről. Íme elsőnek az általunk elejtett madarak gyomortartalom vizsgálatának adatai:

A madarak gyomortartalmának vizsgálata ugyan egy kis számú (nem reprezentatív) minta alapján történt, de annyi mindenképp megállapítható, hogy a napi 500-1000 g mennyiségű táplékigényét, akár kisméretű halakból, akár felnőtt, 3+ életkorú halakból, de megszerzi. Nem válogat, nincs kedvenc halfaj. A német bucó ilyen mértékű előkerülése viszont azt jelzi, hogy tömegesen van jelen a faj ezen a Duna szakaszon, ami valahol örömteli is. A kecsege visszaszorulását a kormoránnak tulajdonítjuk, ennek ellenére egyetlen példány sem került elő. Hasonlóképpen nem találkoztunk a ponty, paduc, szilvaorrú keszeg, domolykó, harcsa, és a gébek példányaival.

Pár gondolatébresztő adat a kártétel nagyságáról:

Az ősztől - tavaszig itt tanyázó 30.000 vonuló madár naponta 15 - 30 ezer kilogramm, azaz 15 - 30 tonna /nap mennyiséggel csökkenti hazai vizeink halállományát . A 6 hónapos itt tartózkodásuk alatti halveszteség megközelítőleg 2500 - 5000 tonna. Ennek a mennyiségnek (a természetvédelmi oltalom alatt álló halak értékét még megsaccolni sem lehet) termelői ponty egyenértékben (600 Ft/kg) számolva 1,5 - 3 millliárd forint az értéke. Ekkora (szinte felfoghatatlan) értékben járulnak hozzá a hazai tógazdaságok, haltermelő létesítmények, horgásztavak, természetes nagytavaink, és kisebb - nagyobb folyóink a kormoránok minden napi betevőjéhez. Bárki számára belátható tehát, hogy jelentős anyagi, és ökológiai kárt, problémát hordoz magában a jelenlegi kormorán helyzet.

Kárpótlást a halgazdálkodási hasznosítók senkitől nem kapnak, és nem tudnak ilyen igényt beterjeszteni. Pusztán részleges megoldást ad a probléma enyhítésére a jogszabály. Hazánkban nem vadászható, ugyanakkor nem áll természetvédelmi oltalom alatt. A 13/200. KöM rendelet szerint Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős állatfaj kategória szerint értelmezhető, viszont a jogszabály feltételei mellett lehetőség van riasztására és vadászati eszközökkel történő gyérítésére is. Ennek alapján kérte meg szövetségünk is az általunk kezelt Duna szakaszra a riasztási és gyérítési engedélyt, melyet meg is kaptunk. A gyérítést tehát a hatályos jogszabályok alapján megkapott engedély birtokában, az abban leírtak maximális betartása mellett végeztük. Befejezésül egy táblázat, mely a kormoránok létszámának növekedésével arányosan a természetes vizeink halász és horgászzsákmányának csökkenését mutatja.

A számok magukért beszélnek, azt gondoljuk, jól látható az összefüggés. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a Duna halállományának csökkenésében nem kizárólag a kormorán a felelős. Külön téma lehetne a hajóforgalom növekedése, a kiszámíthatatlan egyre hektikusabb vízáll ás, a természetes ívóhelyek beszűkülése, eltűnése, a meder folyamatos mélyülése.

Forrás: http://www.fohesz.hu/index.php/karokatona