Lebukott egy Tisza-tóból kilopott kapitális ponty egy magántavon

A Tisza-tavi Sporthorgász Kft. megkeresésére a Magyar Haltani Társaság szakemberei foglaltak állást abban a fényképekkel dokumentált ügyben, melyben valószínűsíthetően egy Tisza-tóból származó nagy ponty bukkant fel egy magántavon.

"Tisztelt Haltani Társaság! Két halfotót küldök. Az első 2016 őszén készült egy Tisza-tóból fogott kapitális pontyról, melyet a szerencsés horgász a helyszínen visszaengedett (ezt videofelvétel bizonyítja). A másodikat a Tisza-tótól sok kilométerre, egy horgásztónál készítették 2018 tavaszán. Az internetre fölkerült fényképek alapján többekben fölmerült a gyanú, hogy valaki újra kifogta a halat a Tisza-tóból, majd élve eladta a horgásztó tulajdonosának, de mások kétlik, hogy ugyanarról a halról készült volna a két kép. Önöknek mi a véleménye? Válaszukat előre is köszönjük. A Tisza-tavi Sporthorgász Kft. nevében: Sz. I. "

A Magyar Haltani Társaság a következőket fogalmazta meg:

A fotókon szereplő két halpéldány azonosságának eldöntésénél a következő sajátosságokat vettük figyelembe:
1.) Mindkettő oldalvonalán 36 normál méretű + a feji és farki végen 1-1 kis pikkely van.
2.) A fejtől a piros vonallal jelzett rendellenesen nagy pikkelyig mindkét halon 26 pikkely számolható.
   Ezen túlmenően kinagyítottuk a hal farokrészét, amelyen további részletek figyelhetők meg:

3.) A rendellenesen nagy pikkely bal felső fele a benne lévő guanintól fényes.
4.) Ugyanezen pikkely jobb alsó feléből a guanin hiányzik, ezért áttetsző, ami miatt az alatta lévő testszövetek sötétebb színe érvényesül.
5.) Az ugyanezen pikkelytől jobbra lévő, a korábban készült felső képen sebfelületnek látszó pikkelymentes terület mérete és meglehetősen bonyolult alakja gyakorlatilag azonos a két felvételen.
6.) A rendellenesen nagy pikkellyel szomszédos, azt körbevevő 10 db pikkelynek az alakja, az egymáshoz viszonyított helyzete és mérete azonos.
7.) Az előbbi 10 pikkelyen kívül eső második övezet 20-nál több pikkelye esetében ugyancsak azonos az alak, az egymáshoz viszonyított helyzet és méret.
8.) A farokúszó piros vonallal jelzett tövénél további rendellenesség látható: az úszó alsó lebenyél a pikkelyekkel fedett faroknyél nem nyúlik annyira hátra, mint az úszó felső lebenyénél (mintha az itt lévő világos folt egy korábbi sérülés nyoma lenne).
9.) E feltételezett sérülés alsó és fölső szélén két olyan úszósugár látható, amelynek a testhez közeli szakasza görbe. A piros vonal egy kezdeti szakaszán fölfelé görbülő sugárra mutat, mellyel szemben, kissé lejjebb egy világos tövű, lefelé görbülő sugár helyezkedik el.

   Mindezek alapján, ha a csodáktól eltekintünk, a két hal azonossága biztosra vehető.

Eddig az idézet. Az eset további kérdéseket is generált az Interneten, vajon tehető-e feljelentés az ügyben a rendelkezésre álló dokumentumok alapján? Kinek kellene megtenni a feljelentést?

Vajon milyen eredménnyel kecsegtetne egy ilyen hivatalos ügy?

Sajnos a tény megkérdőjelezhetetlen, hogy a természetes nagy vizeinkből a mai napig lopják a nagy halakat, hogy azokat bérhorgász tavakba adják el.

Forrás: Magyar Haltani Társaság